Sorry, you need to enable JavaScript to visit this website.

Biztonsági és védelmi politika

Biztonsági és védelmi politika

a) Az Európai Unió védelmi politikája elsődlegesen és legfőképpen az állandó strukturált védelmi együttműködésre (Permanent Structured Cooperation, PeSCo) támaszkodik. Ezt az eszközt a Lisszaboni Szerződésben hozták létre, ebben meghatározva annak lehetőségét, hogy az Európai Unió magállamainak csoportja a honvédelem területén továbbfejlesszék együttműködésüket. Erre 2017-ben került sor. 25 tagállamból álló nagy csoport vett benne részt, kivéve csupán az Egyesült Királyságot, Dániát és Máltát. A PeSCo lehetővé teszi a tagállamok egy bizonyos csoportja számára, hogy kölcsönös kötelezettségvállalásokat tegyenek védelmi kiadásaik növelésére és összehangolására, az európai fegyverkezési együttműködési programokban való részvételre, valamint hadseregük operatív kapacitásának megerősítésére vonatkozóan. Azóta egy második mechanizmus is létrejött Európai védelmi alap néven, a hadászati kutatások finanszírozására (13 milliárd euró). Majd 2018 júniusában elindították az Európai intervenciós kezdeményezést (European Intervention Initiative, EII), amelynek keretében 9 ország közös, külső beavatkozásra alkalmas katonai erőt hozott létre.

Ezen túlmenően létre kellene hozni egy, az európai kibertér szabályozását és védelmét szolgáló modellt is. A kibertér valóban konfrontációs zónává vált, ahol az országok számítógépes rendszerei, a kritikus fontosságú infrastruktúrák vagy stratégiai fontosságú vállalatok elleni támadások mindennapossá váltak, így egyértelműen és megcáfolhatatlanul befolyásolhatják védelmi intézkedéseinket és belső biztonságunkat, valamint rendszerszintű hatással lehetnek a társadalmaink működésére. Nem kétséges, hogy ezek a támadások hamarosan letálissá válnak. Ezért az EDP-nek kötelessége erejét olyan javaslatok szolgálatába állítani, amelyek alapján európai szintű, hatékony büntetőjogi válaszlépéseket kell kidolgozni a kiberbűnözés területén, fel kell lépni egy IT biztonsági kultúra kiépítéséért, és részt kell venni a megbízható és biztonságos digitális Európa kialakításában.

b) Harc a terrorfenyegetés ellen:

Napjainkban - és az elmúlt pár évben - a biztonság az Európai Unió valamennyi polgára számára elsődleges aggállyá vált, különösen az Európa földjén bekövetkezett, ismétlődő terrortámadásokat követően. A terrorfenyegetés folyamatosan és gyorsan változik. Ez egy polimorf, endogén és exogén fenyegetés. Egyúttal sokrétű fenyegetést is jelent, hiszen a terrorizmus számtalan formában megjelenhet: vannak az úgynevezett „iszlamista” terroristák, de ugyanakkor a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali terrorizmus is létezik. Ha hatékonyan szeretnénk fellépni az európai értékeinket veszélyeztető fenyegetéssel szemben, hatékony, többszintű és koordinált válaszreakciót kell adnunk!

A terrorfenyegetés mindannyiunkat érint: hatással van az Európai unió egészére, mivel a terroristák nagyon könnyen átjuthatnak a fizikai és jelképes határokon! Éppen ezért, rendkívül fontos, hogy európai választ adjunk ezekre, hogy az Uniónk a valódi szabadság, a biztonság és a jól működő igazságszolgáltatás hazája lehessen.

Javaslataink az alábbiak:

  • A terrorizmus elleni politikánkat egy kulcsfontosságú alapelvre kell helyeznünk: a biztonság iránti igénynek, valamint az alapvető jogok és az európai értékek tiszteletben tartásának egyensúlyára! A tények eltitkolása és a maradiság, az európai értékek tagadása közepette, meg kell védenünk az alapvető jogokat, és tiszteletben kell tartanunk demokratikus értékeinket! A magánélet védelme alapvető jog, ezért el kell utasítanunk az általános megfigyelésre épülő társadalom kiépítését, amelyben mindenkit gyanúsnak tekintenek!
  • Maximalizálnunk kell az Európai Unió által képviselt hozzáadott értéket, az információcsere és az együttműködés terén! A terrorfenyegetéssel nem tudjuk felvenni a harcot, ha nem működünk együtt és nem cseréljük ki értesüléseinket. Az EU-nak ebben vezető szerepet kell vinnie! A fentieket az európai hatóságok bevonása és megerősítése révén kell végrehajtani, például az Europolt valós kezdeményezési hatáskörrel rendelkező, tényleges európai rendőrségi hatósággá kell tenni. Ami a hírszerzési szolgálatokat illeti, az EDP üdvözli az Európai Hírszerzési Akadémia (Académie du Renseignement) megalapítását, amely az együttműködés megerősítésének első fontos lépése, amely hosszú távon, egy valódi európai hírszerzési ügynökség létrehozatalához vezethet!
  • Az alapvető kiváltó okok ellen kell felvennünk a küzdelmet, a radikalizáció elleni erőfeszítéseink megerősítésével! Válaszlépéseinket nem korlátozhatjuk a biztonságpolitikára! Alaposan elemeznünk kell a társadalmi folyamatainkat az integrációt, a szociális jólétet, a foglalkoztatást illetően, hogy megérthessük, miért lépnek az állampolgárok, különösen a fiatalok a radikalizáció útjára. A radikalizáció elleni küzdelem részét képezi a terrorista propaganda terjesztési csatornáinak kezelése is, mind az interneten, mind a börtönökben. Minden erőforrásunkat és eszközünket be kell vetnünk a radikalizmus időben történő felfedésére és megelőzésére, valamint a radikalizáció visszafordítására azokon a helyeken, ahol már megjelent.
  • Meg kell fosztanunk a terroristákat a pénzforrásaiktól és a tetteik végrehajtását segítő eszközöktől! A terrortámadások megelőzése érdekében, a probléma gyökerét kell górcső alá vennünk: a finanszírozást. Ebből következően, több fronton kell harcolnunk, éppen úgy, ahogyan a terrorszervezetek is teszik. Az EU-nak elöl kell járnia politikái megvalósításában, hogy egy lépéssel a terroristák előtt haladhasson, például a megjelenő kriptovaluták szabályozásán keresztül.
  • A terroristákat börtönbe kell juttatnunk, ergo a tagállamok közötti magasabb fokú harmonizáció szükséges! Az elmúlt hónapok során, a Kalifátus összeomlását követően kulcsfontosságú kérdések merültek fel a visszatérőket” illetően, valamint a Szíriában, Irakban és a kurd területeken elfogott személyek bírósági pereinek tárgyában. Sőt, a börtönből kikerülteket illetően is. Mindenki számára biztosítani kell a bírósági eljárást, és mindenkinek vannak jogai. Az országok ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. A tagállamok által alkalmazott szankciók összehangolásán túlmenően az Uniónak rendelkeznie kell a minimálisan kiszabandó büntetésekről is! A jövőben megalakítandó Európai Ügyészség intézkedési jogkörét ki kell terjeszteni a súlyos transznacionális bűncselekményekre és a terrorizmusra is!
  • Az EU külső határellenőrzésének további szigorítása: A külső határvédelem szükségessége nem jelenti azt, hogy ösztönöznénk a migráció és a terrorizmus kérdésének összemosását: ne feledjük, hogy a támadások 70%-át európai állampolgárok követik el! Mindazonáltal az Uniónak meg kell védenie külső határait, különösen a Frontex, az európai parti őrség és a határvédelmi hatóság európai szintűvé tételével!
IED YDE