A migráció globális és pragmatikus megközelítése

Európának jelenleg a második világháború utáni legnagyobb migrációs kihívással kell szembenéznie. Az okok ismertek: változó geostratégiai érdekek, fegyveres konfliktusok, diktatúrák, emberijog-sértések, rossz kormányzás, környezetromlás, éghajlatváltozás és endemikus szegénység. Az elmúlt években elfogadott intézkedések egyoldalúak voltak, továbbá magas költségvonzatuk ellenére kevés eredménnyel jártak. Ezek olyan konkrét intézkedések, amelyek megmutatták, hogy a bevándorlás hatásait nem lehet külön kezelni. A migráció átfogó és integrált megközelítést igényel, amely foglalkozik annak kihívásaival is, miközben a bevándorlás előnyeit is kihasználja. A helyi és regionális szinteket integrálni kell a döntéshozatali folyamatokba. A régiók és a helyi hatóságok ismerik igazán a munkaerőpiac esetleges problémáit, szükségleteit és annak valódi helyzetét. Ez a tudás kulcsfontosságú eleme egy humánus bevándorlási politika kidolgozásának.

Az EDP ezen új és átfogó megközelítését az alábbi prioritási tengelyek köré kell szervezni:

a) A külső határok közös kezelése:

Meg kell reformálnunk a Schengent. Az EDP támogatja a külső határokon végrehajtott ellenőrzési eljárások egységesítését, valamint egy integrált rendszer megalkotását ezeknek a határoknak a kezelésére. A tengeri kutatási és mentési programokat, valamint az emberkereskedelemben résztvevő bűnözői hálózatok elleni küzdelmet összehangoltan kell végezni, a Frontex Eurosur-on (European Coastal Surveillance System [Európai határőrizeti rendszer]) keresztül történő intézkedéseit fokozni kell, ezáltal lehetővé téve a tagállamok számára a külső határokon kialakult helyzetekre vonatkozó képek és adatok valós idejű megosztását.

b) Együttműködés a származási és a tranzit országokkal:

A kiindulási pontokon alkalmazott megelőzés alapvető fontosságú az európai partoknál megjelenő bevándorlók tömegének csökkentéséhez. Ennek a migrációs nyomást csökkentő együttműködésnek - a fejlesztési támogatások nyújtásán túlmenően – számos különböző területeken kell megnyilvánulnia annak érdekében, hogy garantáljuk a békét és a biztonságot, elősegítsük a demokratikus konszolidációt, és ösztönözzük a gazdasági növekedést. Az Unió által 2016 júliusában jóváhagyott, új Migrációs partnerségi keretprogram pozitív értékelést kapott 2017 szeptemberében, ezért javasoljuk ezen program további folytatását és szélesebb körű alkalmazását a prioritást élvező országokban, sőt, terjesszük ki más országokra is. Ami a szakértőknek a származási és tranzit országokban való telepítését illeti, az Unió számos országban biztosít hadászati és civil képzéseket, valamint demokratikus támogatási missziókat is, amely erőfeszítéseket ki kell szélesíteni és el kell mélyíteni. Végezetül, támogatjuk a származási országokban folytatott ismeretterjesztést arra vonatkozóan, hogy milyen kockázatokkal és költségekkel jár az, ha valaki a szabályoktól eltérően lép be Európába, illetve tartózkodik ott, elsősorban azon kivándorlókra támaszkodva, akik már átélték ezt a szörnyű élményt.

c) Bevándorlók illegális embercsempészete elleni küzdelem:

Az európai partokra érkező bevándorlók csaknem 90%-a a különböző, világszerte működő, embercsempészetre, drogcsempészetre vagy pénzmosásra szakosodott, szervezett bűnszövetkezetekhez kapcsolódó helyi maffiák közvetítésével jut el addig a pontig. Éppen ezért, átfogó, multidiszciplináris és határokon átnyúló megközelítésre van szükség. Meg kell erősíteni az ilyen cselekmények vizsgálatára, büntetőeljárás alá vonására és szankcionálására vonatkozó operatív együttműködést, nyomon kell követni a pénzáramlásaikat, valamint technológiai fejlesztéseket kell alkalmazni a hamis dokumentumok felfedésére, fokozni kell a Bevándorlók embercsempészetére vonatkozóan készült akciótervben foglalt, illetve intenzívebben kell alkalmazni az Eurojust keretrendszerben a bevándorlók embercsempészetére vonatkozó mechanizmusokat, hogy beazonosíthassuk a büntetőeljárás alá vonást és a bírósági együttműködést akadályozó tényezőket.

d) Visszatérési, visszafogadási és visszailleszkedési politikák támogatása.

A hatékony és emberközpontú visszatérési politika jelenti a legfőbb visszatartó erőt az illegális bevándorlás tekintetében, mind a bevándorlók, mind pedig a maffiaszervezetek és nemzetközi bűnszövetkezetek számára. Jelenleg a visszatérési politika nem igazán hatékony, és ezt az embercsempészek is tudják. Éppen ezért szükséges javítani a tagállamok által meglehetősen eltérő módon alkalmazott mechanizmusokon. Az operatív együttműködés megerősítésével és a jó gyakorlatoknak a tagállamok, az EU hatóságai és a származási országok közötti megosztásával kellene kezdeni. A tagállamoknak jelentősebb mértékben kellene igénybe venniük az európai határőrizet és parti őrség szervezetét, felhatalmazva őket a kimentett bevándorlók biztonságosnak tekintett országok kikötőibe való visszatoloncolására, valamint igénybe kellene venniük a Menekültügyi és Migrációs Alap segítségét a visszajuttatási műveletek lefolytatásához. Ennek érdekében, a Frontex szervezet emberi erőforrásait növelni kellene, mivel a 2027-re tervezett 10 000 fős létszám túl távoli. Szintén rendkívül fontos jogi tekintetben egyértelműen megkülönböztetni a humanitárius civil szervezetek, az európai hatóságok és a tagállami hatóságok felelősségi körei és jogai között.

e) A menedékjog harmonizációja

A menekültválság megmutatta, hogy a jelenlegi rendszer nem képes az igényeknek megfelelni. A menedékkérőkkel szemben lefolytatott eljárások nem egységesek az egyes tagállamokban. Ez kerülő intézkedésekre ad lehetőséget, „igény szerinti menedékjog követelésére”, a menedékjogi rendszer kijátszására, valamint a menedékjogi kérelem több országban való benyújtására, amelyek máris túlterheltek a jelenlegi migrációs nyomás hatására, és amelyek emiatt esetenként a belső határellenőrzés visszaállításához folyamodtak. Felül kell vizsgálni a menedékjogi szabályokat annak biztosítására, hogy a felelősségek megoszlanak, és egyetlen ország sem kerül további migrációs nyomás alá a jobb körülmények biztosítását illetően. A reform következtében hatékonyabbá válna a menedékjogi rendszer, amely a visszaélésekkel szembeni küzdelmet is megkönnyítené. A rendszer átalakítása nagyobb, magasabb szintű egységességet biztosítana a menedékjogi eljárások terén, a nemzetközi védelem megszerzésének feltételeiben, és a befogadási feltételeket illetően. Mindenképpen végre kell hajtani a Dublini rendelet reformját, amely a közös menedékjogi rendszer egyik kulcsfontosságú eleme, mert ez alapján határozzák meg az egyes országok felelősségét.